At night in Florence / Éjszaka Firenzében

Leave a comment
Living room

It was a long but delightful journey to Italy. We had been anticipating for months before our visit the moment of re-discovering the long-lost memories of Italy we had cherished in our hearts. We set off on our ten-day honeymoon still intoxicated by our fascinating wedding and our first stop was wonderful Florence. The Florence that we had first laid eyes upon sixteen years before.

A magical city – a cultural and art compass, which – apart from a few centuries of recoil during the Great Migrations in the 6th-9th centuries and the period of oppugnance between the papacy and the empery – has always been and still is in the service of creative work. As if it had been named to unquestionably mark its path on the horizon of time: Florentia, the flourishing city.
This romantic line of thought was suddenly broken by two simultaneous disturbances: on the one hand the bustle of the chaotic inner-city traffic and on the other, the ’chime’ in my stomach warning me of a poignant sensation of hunger.
Quickly, park the car and check-in at the hotel, to head straight for the Cathedral… a few more steps….an intersection….and we can almost see Brunelleschi’s dome from behind the buildings…but alas! No matter how much we hurry, there is no way you can walk by a genuine Trattoria at dinner-time without stopping!
I believe I can say with true honesty that the Trattoria il Contadino was the pitchfork for our honeymoon. It truly did set the perfect tune for the rest of our trip.
We had the chance to taste genuine, delicious Italian flavours here, at a fix lunch or dinner price. Of course you could mix and match. :)
After dinner we headed for the Duomo. This might sound like a bit of an exaggeration but seeing the illuminated 19th century marble facade stoneworks of Emilio de Fabris I got the feeling that everything around me (except for the Cathedral) had begun to shrink. The Santa Maria del Fiore is the third largest Christian church of the world (the largest being St Peter’s Basilica in Rome and the second St Paul’s Cathedral in London).
The Duomo, the Campanile (bell-tower, designed by Giotto) and the Battistero offered to St John the Baptist (the patron saint of the city) make up the religious centre of Florence. Since by this time we were getting late into the night we could stay and admire the Eastern Gate of the Battistero, which had been completed in 27 years (1425-1452) by Lorenzo Ghiberti. Each picture tells a story from the Bible.
Of course, the Medici Palace, a main pillar of Renaissance architecture, could not be omitted from our evening walk. It is interesting to note how the different style of each storey makes the building seem more and more etheric from the bottom up.
One more detour in the direction of the Santa Maria Novella, simply because you cannot get enough of the green-and-white marble facade in the night floodlight. Not to mention the fact that the S-curved scrolls joining the two aisles to the nave are unprecedented elements of architecture.
We arrived in Florence at quite a late hour and still we managed to check out some of its sights – only to return the very next day. :)

The first night forebode the urge not to stop at 10km per day during the following few days – and the day came when the distance we walked was closer to 20 kilometers.

But how could we walk past these amazing works of art without taking notice? They represent bits and pieces of all the accumulated knowledge of our civilization.

⌂ ⌂ ⌂ ⌂ ⌂

Hosszú, de örömteli út vezetett Olaszországba. Hónapok óta vártuk, hogy végre felfedezhessük újra a homályba veszett itáliai emlékeket. Örömteli mámortól részegedve, még mindig gyönyörű esküvőnk hatása alatt vágtunk neki tíznapos nászutunknak, melynek első állomása Firenze volt. Az a Firenze, ahol tizenhat évvel ezelőtt jártunk először.

Varázslatos város, egy művészeti és kulturális iránytű, mely néhány megtorpanó évszázadtól eltekintve (VI-IX. század népvándorlásai, pápai és császári hatalom szembenállásának időszaka) folyamatosan az alkotás szolgálatában állt és áll ma is.
Mintha névadói ellentmondást nem tűrő módon jelölték volna ki útját az idő horizontján: Florentia – a virágzó város.
Eme romantikus gondolatmenetet hirtelen egyszerre két esemény is megszakította. Egyrészt a régóta nem tapasztalt olasz belvárosi közlekedési káosz, másrészt éhségem mindent elsöprő intő figyelmeztetése “belső harangjáték” formájában. :)
Gyors parkolás, szállodai bejelentkezés és irány a Katedrális….egy lépés, két lépés…egy kereszteződés….már látjuk is a házak mögül Brunelleschi kupoláját….de nem! Akármekkora is a sietség, egy igazi Trattoria előtt nem lehet vacsoraidőben elmenni.
Azt hiszem, bátran kimondhatom, hogy a Trattoria il Contadino volt nászutunk hangvillája. Ezután az út végig a kijelölt, nekünk tökéletes hangnemben játszódott.
Kellemes, valódi olasz ízeket kóstolhatunk itt fix ebéd, illetve vacsora árakon. Azért variálni persze lehet. :)
Megvacsoráztunk, irány a Duomo! Amikor úgy fogalmazok, megpillantva Emilio de Fabris kivilágított XIX. századi homlokzati márványburkolatát egyszerre a körülöttem lévő tér (de nem a Katedrális!) zsugorodását veszem észre, talán nem túlzok. A Santa Maria del Fiore a világ harmadik legnagyobb keresztény temploma (Az első helyet a római Szent Péter Bazilika, a másodikat a londoni Szent Pál Székesegyház birtokolja.).
A Duomo, a Giotto tervei alapján felépített Campanile (harangtorony) és a Keresztelő Szent Jánosnak (a város védőszentjének ) ajánlott Battistero, ez Firenze vallási központja.
Késő este lévén egészen sokáig csodálhattuk a Battistero keleti kapuját, melyet Lorenzo Ghiberti 27 éven át készített (1425-1452). A képek bibliai történeteket mesélnek el.
Az esti sétából persze nem maradhatott ki a Medici-palota sem, mely a polgári reneszánsz építészet egyik alappillére. Érdemes megfigyelni, hogy az egyes szintek különböző stílusától hogyan válik az épület alulról felfelé egyre könnyedebbé.
Még egy kitérő a Santa Maria Novella felé, hiszen a fehér- és zöldmárvány homlokzatból esti díszkivilágításban sosem elég! :) Ráadásul a két oldalhajó díszítésének csigavonalas csatlakoztatását a főhajóhoz itt alkalmazták először.
Későn érkeztünk Firenzébe, mégis sikerült még aznap néhány látványosságot megnéznünk -ahova persze másnap is visszatértünk. :)

Az első este már előrevetítette, hogy a következő napokban napi 10 km séta alatt meg sem állunk majd….és eljött az a nap, amikor a 20 km is megvolt.

De hogyan is mehetnénk el eme műalkotások mellett csakúgy….hiszen civilizációnk összes tudásának egy-egy részletét mutatják be nekünk.

MDA_0017_Éjszaka Firenzében_01

MDA_0017_Éjszaka Firenzében_02

MDA_0017_Éjszaka Firenzében_03

MDA_0017_Éjszaka Firenzében_04

MDA_0017_Éjszaka Firenzében_05

MDA_0017_Éjszaka Firenzében_06

MDA_0017_Éjszaka Firenzében_07

MDA_0017_Éjszaka Firenzében_08

MDA_0017_Éjszaka Firenzében_09

MDA_0017_Éjszaka Firenzében_10

MDA_0017_Éjszaka Firenzében_11

 

Advertisements

Comment

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s